The Vampire Diaries || a szerepjáték
Üdv köztünk idegen! (:
Regisztrálj oldalunkra, és fedezd fel Mystic Falls izgalmas mindennapjait. Amit garantálunk: remek társaság; tehetséges írók; unalom űzök, játékok, vetélkedők.
Csak rajtad áll. (:

The Vampire Diaries || a szerepjáték

● Egy hely ahol te írod a történelmet, ahol a magad útjára terhelheted Mystic Falls lakosait. ●
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!

Üdvözlünk a Bloody Diariesen. Az oldal, a már nagy sikernek örvendő  The Vampire Diaries című sorozattal  foglalkozik, vagyis annak szerepjátékával.  Nézz szét, és érezd magad Mystic Fallsban.

Cannon lista Szabályzat   Karakterlap minta

Statistics
Összesen 38 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb regisztrált tagunk: JatekosAlice

Jelenleg összesen 1695 hozzászólás olvasható. in 158 subjects
Staff
 
Elena Gilbert
 
 
Katherine Pierce
Még keresett karakterek
Latest topics
» Falls Motel
Vas. Márc. 03, 2013 12:53 pm by ✝ + Vezetéknév

» ✝ + Vezetéknév
Vas. Márc. 03, 2013 12:51 pm by Lorena Byron

» Simon Balázs ::Vámpír::
Szomb. Feb. 16, 2013 8:08 am by Simon Balázs

» Játékostárs kereső
Vas. Feb. 03, 2013 10:51 pm by Marcus Aquvinsur

» 3872 Curse of the past
Hétf. Okt. 01, 2012 4:39 am by Xiara Mendez

» Diariesfour
Vas. Aug. 05, 2012 12:11 am by Damon Salvatore

» Night Club
Pént. Jún. 22, 2012 2:11 am by Xiara Mendez

» Kedvenc zenéim
Pént. Jún. 22, 2012 1:08 am by Katherine Pierce

» 1860-ból fent maradt kilátó
Pént. Jún. 22, 2012 12:10 am by Caroline Forbes

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (18 fő) Szomb. Máj. 05, 2012 8:10 am-kor volt itt.
chat

Share | 
 

 Penelopé bár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Penelopé bár   Szomb. Dec. 24, 2011 3:44 am




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Stephanie Johnson
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 196
✘ regisztráció : 2012. Jan. 24.
✘ kor : 838
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Szomb. Márc. 10, 2012 3:39 am

~ Stefan & Stephanie ~
~ Penelopé bár ~

Unalom.. Nos, az nem kifejezés, ahhoz képes, amit én mostanában átélek. Itt húzom az időt Mystic Falls-ban, de miért? A baj az, hogy fogalmam sincs. Ahelyett, hogy Los Angelesbe, New York-ba – vagy akárhová ahol nagy a nyüzsgés és az emberek keményen élik az életet – mentem volna, itt vagyok ebben a lepukkadt kisvárosban. Az oké, hogy van egy jó nagy iskola, aminek én természetesen nem is veszem hasznát, van egy bár, a Mystic Grill, amit ennyi idő alatt már meg is untam, van pár érdekes hely, meg néhány buli a környéken, amin természetesen én mindig minden körülmények között részt veszek, de ezenkívül mit lehet még itt csinálni? Jah, tudom már... Hát halálra unni magunkat. Nem tudom, lehet, hogy csak én vagyok ennyire – hogy is fejezzem ki magam – válogatós, vagy mások is, de én még nem hallottam semmilyen panaszt erre a kis helyre. Vagyis... amikor azt mondták nekem, hogy ez egy nyugodt hely, már akkor ki kellett volna húzni a listáról. Nos, így jártam... Na, de most csak az a lényeg, hogy visszanyerjem az élet- és vadászkedvem. Talán az lesz a legjobb, ha egy kis időre eltűnök Mystic Fallsból, de semmi aggodalom, se nem sokáig, se nem messze, csak ide a külvárosba. Még mielőtt keresnék egy hotelt, ahol majd megszállhatok, inkább körülnézek. Úgy tudom – és már csak tapasztalatból is – hogy jobb először tájékozódni, a jó és a rossz helyekről. Nos, akinek még nem esett volna le, épp ezt teszem. Az első utam természetesen egy olyan helyre fog vezetni, ahol lehet inni valamit, és most kivételesen nem a vérre gondolok. Valami erősre, de mégis kifinomultra. Óriási, világító felirat vezetett el ilyenkor, este a Penelopé bárig. Tökéletes vagy nem, megéri benézni... Bátor léptekkel merészkedtem be a helyre, és igen... olyan volt amilyennek elképzeltem: Nem túl tágas, de mégis dizájnos. Már csak egy a fontos, hogy a tartalma is épp ilyen elbűvölő legyen. A hagyományaimhoz méltóan, egy olyan helyet néztem ki magamnak, ahol valakivel egy jót cseveghetek. Két választásom volt: egy nő vagy egy férfi mellett telepedek le. Nem volt nehéz döntés, nyilván a másodikat választottam... – Bocsánat, foglalt ez a hely? – szólítottam meg a férfit, ugyanolyan bátran, mint ahogyan ezelőtt egy perccel beléptem az ajtón.


A hozzászólást Stephanie Johnson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 16, 2012 10:42 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Hétf. Márc. 12, 2012 10:05 am

Stephanie&Stefan


A bál utáni állapotom nem volt fogható egy kedves úriemberéhez, főleg, ami a kedvemet és a ruhámat illette. Épp ezért, nem vágytam másra, mint egy helyre, ahol nem kell esetlegesen ismerőssel találkozni. Elég, ha az előttem kacsingató whiskey és Jack Daniels tudja hogy kell bánni egy kissé dühös, ingerült vámpírral. Más pozícióba vágtam magam a bárszéken, miután két óra múlva már kényelmetlenné kezdett válni az előtte lévő. Az előző nap túlságosan sikertelennek volt mondható ahhoz, hogy mást is kezdjek magammal azon napon, így kihúztam a listáról az udvarias ripper kifejezést és kicsit hagytam, hogy a tudatom tiltott részlegéből szabadon átfurakodhasson pár emberi érzet. Micsoda baromság! Felkönyököltem a bárpultra és intettem a pincérnek, hogy igényt tartok még egy körre, majd mikor somolyogva öntött a poharamba, megfogtam a csuklóját; arra kényszerítetve, hogy a szemembe nézzen, míg végül az igézés túl jól sikerült: plusz egy üveggel adott, nehogy még egyszer kérhessek tőle bármit is... Mikor éppen magamba készültem önteni az isteni nedűt, amihez igaz hiányzott egy kevéske vér, megcsapott az ajtó felől érkező illat. Egy lány illata volt, határozottan, de érződött rajta a cserfes bátorság és egy szemernyi szarkasztikus édesség. Érdekes kámfor!
Leült mellém és bátran megszólított, mintha az lenne a világ egyik legtermészetesebb dolga, hogy a legfurább alakokkal társalogjunk a nap közepén. Mikor felé fordultam s már emeltem a kezemet az elutasító gesztikulációhoz, akkor vettem csak észre, hogy az eltompult érzékeimnek köszönhetően nem éreztem meg, hogy vámpír az illető hölgy. Leeresztettem a kezem és a poharam száját kezdtem fényesítgetni.
- Nem látszik foglaltnak - lestem rá fél szemmel és a bal kezemmel felé toltam a nagy üveg whiskeyt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stephanie Johnson
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 196
✘ regisztráció : 2012. Jan. 24.
✘ kor : 838
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Pént. Márc. 16, 2012 11:22 pm

~ Stefan & Stephanie ~
~ Penelopé bár ~

A férfi egy hirtelen karmozdulattal szeretett volna elhessegetni. De csak szeretett volna... Inkább nem tette, mert észrevette a bennem rejtőzködő szörnyeteget... akarom mondani, vámpírt. Ez csak akkor lehetséges, ha ő is vámpír és ezzel a tettével már biztos is voltam benne. A különös emberke – azaz vámpír – a pohara száját kezdte el tisztítgatni, én pedig mi mást gondolhattam volna, minthogy ő egy tisztaságmániás vámpír. Na jó, ilyen nincs is, de akkor is furcsálltam a viselkedését. Vagy kitudja, lehet, hogy csak a sok pia ártott meg neki. Habár nem tudhatom biztosan mennyit ivott, jól érződött rajta az alkohol. De lehet, hogy még a végén ez teszi az estémet eseménydússá... Nem is tétovázott olyan sokat, végül azt mondta, hogy nem látszik foglaltnak, ezzel arra utalva, hogy nyugodtan leülhetek. A férfi nem látszott valami szórakozottnak és őszintén szólva, ahogy elnézem kedve sincs beszélgetni. De ha már, azt mondta leülhetek, csak nem lehet annyira ellenséges. Remélni tudom, hogy igazam van... – Köszönöm, de úgy látom, hogy most már mégis az. – vigyorogtam. Egy nagy üveg whisky csücsült az asztalon, amit elém tolt, mintha neki már nem is lenne szüksége rá. Nem kérdeztem tőle semmit, csak megfogtam egy tiszta poharat, majd öntöttem magamnak egy pohárkával. A férfi gondterheltnek, idegesnek és szomorúnak látszott, nem volt semmi életkedve... vagyis én így láttam. – Nem vagy túl jó bőrben és még gondterhelt is vagy... Mi tett ilyenné? – kérdeztem tőle törődően, még akkor is, ha legbelül nem ezt éreztem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Vas. Márc. 18, 2012 7:12 am

Stephanie&Stefan

Nem tetszett, hogy a magány, melybe önként taszítottam magam hirtelen párosult egy vámpírral, aki túlzottan ifjoncnak tűnt a szememben, vagy csak vámpír mivoltához mérve túl törődőnek. Szívesen fejbe vágtam volna magam valamivel, mikor megjelent lelki szemeim előtt Elena. Ahogy először hozzámért. Ahogy először mosolygott. Mikor először mondta, hogy szeret és az utánakövetkező elragadó mosoly, amit mindennél többre értékeltem. Mostanság egyre több ilyen idegesítő, frusztrációt okozó emlék kerített hatalmába, amit csak akkor tudtam visszaszorítani a tudatom korlátai közé, ha olyat tettem, ami ellent mondott önmagamnak. Pontosabban annak az embernek, aki fel-feltört, készakarva kényszerítve arra, hogy ne igyak embervért; akadályozzam meg a szemfogaimat, hogy egy lágy, puha húsba mélyedjenek, lehetőleg ütőeret érve, hogy ne záruljon valaki csuklója köré a kezem, hogy visszatartsam a meneküléstől, majd ne emlékeztessen az illata, azzl az ijedt izzadsággal keveredő szagra, amit a félelem vált ki a halandókban. Komikus, de ezt az illatot éreztem, mikor elmondtam Elenának, hogy vámpír vagyok. Facsarta az orromat, már-már felnyársalt a szégyen, hogy ezt váltom ki belőle, de tartottam magam és reménykedtem.
Aznap pedig újfent egy lány próbált törődni velem. Egy idegen alakkal, akiből pár kedves szót kívánt kifacsarni, azt tettetve, hogy a vámpírok is lehetnek éppolyan hétköznapiak, mint az emberek. Cseveghetnek, kávét ihatnak, megcsókolhatnak az utcán egy szép nőt, esetében férfit, összetörhetnek pár koszos tányért, amiért nem indult be a meleg víz, pedig a minap hívta ki a vízszerelőket. Azok a vámpírok, akik édesen ámítják magukat eme emberi luxusnyalánkságokkal ténylegesen elhiszik, hogy képesek megváltozni, elzárkózni, megkettőzni önmagukat. De, hogy ez a lány ilyen piszkosul próbálkozzon elismerésre méltó volt.
- Mi tett ilyenné? - feltűnt a szám sarkában egy hervatag mosoly, majd felnéztem rá. - Úgy mondod, mintha ez huzamosabb állapot lenne a részemről. Pedig - kiittam az utolsó kortyomat, majd elvéve a lány elől, töltöttem magamnak még egy pohárral. Éreztem, hogy kezd kissé elrészegíteni az ital, de kábító megváltása épp kedvező volt nekem. Szembefordultam a lánnyal, a lábaimat az ő bárszéke lábtartójára raktam és beakasztva a sarkamat, közelebb húztam magamhoz, hogy a szeme közé nézhessek. A kezeimmel rátámaszkodtam a széke széleire és majdnem, közvetlenül az ajkára suttogtam: - semmi közöd hozzá! - Egy pillanatnyi dermedtség, majd visszahajoltam a poharamhoz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam K. Smith



✘ hozzászólások száma : 10
✘ regisztráció : 2012. Mar. 29.
✘ kor : 26
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Pént. Ápr. 27, 2012 9:03 am


ADAM & MARCUS & ELENA


Mindig is a szenvedélyem volt a nagy belépő, Mystic Falls pedig szinte az én kedvemre játszik. Ha kétszáz embert kaszabolnék le egymás után, egy város lakónak sem tűnne fel az eset. Ezek a témák mindig a városfalai között maradnak. Arról még nem is tettem említést, mennyi hozzám hasonló lény, és még annál is különb fajták bóklásznak Mystic Falls utcáin, ami csupán annyit tesz ki, hogy így sokkal egyszerűbb lemosni magadról egy bűntény mocskát, amit szép lassan átkensz egy másikra. Persze, megteremtőm, Klaus által hallottam egy és mást a hely enyhe problémáiról, kezdve a Bennett bosziktól, a vérfarkasokig. Na de ,hogy mit is keresek ebben a poros kisvárosban? A válasz egyszerűbb ,mint hinnéd. A szabadságomért jöttem. Melyik ostoba pacák hagyná ,hogy úgy táncoljon ahogy a főmufti füttyent? Hát a maga által létrehozott faja, a hybridek. Fel akarom magam menteni ettől a befolyástól, ha kell bármi áron, és erre csak az az egy mód van. ha Klaus saját maga old fel ez alól. Ő egy ős, elpusztítani kénytelenség, erőszakkal pedig aligha lenne ellene esélyem. Ezért belül kell szétcincálni, ahol nem védi semmi. A befolyásaim alapján jól informált vagyok minden apró részletről, mint például a hybrid főn áhított rajongásáról, a híres-nevezetes Caroline Forbes felé, a legdrágább hugicájáról, Rebekahról, és persze a legsebezhetőbb dologról, melynek ha vége szakad, Klaus örök egyedüllétre szolgál: a magafajta lények élethez való nélkülözhetetlen szükséglete, a "vérbank", Elena Gilbert. A petrova hasonmás. Nélküle ez a faj nem létezne, és mivel tudom Niklaus mennyire elveszettnek érezné magát a drága csicskásai nélkül... megtaláltam a gyenge pontját. Egyedül csak azt sajnálom, hogy egyedüli, legjobb barátomat kell ehhez cinkostársamként fogadnom, Marcust, akinek még csak sejtelmei sincsenek a terveimről.
Magamban elmélkedve, talpammal idegesen toporzékoltam a padlón, miközben telefonomat fülemhez kaptam, ismét Marcust tárcsázva. Már félórája annak ,hogy meghaladta a nagymutató a megbeszélt időpontot. Ha tényleg szeret foglalkozni a zenével, és legalább bevette azt az ártalmat hazugságot, hogy gitározni kell idejönnie ebbe az istenháta mögötti bárba, igazán csipkedhetné magát. De ami ennél is rosszabb, a célpont is késésbe van. Értesüléseim és a beépített diákom alapján, itt találkoznak hét óra után, az évzáró szervezésével kapcsolatban. Habár még magam is meglepődtem ,hogy ennyi mit sem sejtő emberrel van itt dolgom.
Barátom még mindig nem emelte fel a kagyló túloldalát, így zsebre dugtam a készüléket és idegesen kémleltem a bejárati ajtót a pultnál. Kis idő múlva egy ismerős alakot véltem felfedezni, lendületesen ugrottam fel a fotelből, majd egyből nyakába zúdítottam a beszédemet.
- Na mi az Marcus, lefulladt a taxi? Neked mit takar az a fogalom ,hogy "ne késs"?! - hadartam szarkasztikusan és feszülten, pár pillanat múlva vajmi csoda folytán mégis sikerült kissé lenyugodnom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Aquvinsur



✘ hozzászólások száma : 63
✘ regisztráció : 2012. Apr. 23.

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Szomb. Ápr. 28, 2012 3:30 am

ADAM & MARCUS & ELENA

Nem egyszerű újra bele merülni ama kapcsolatba ami elejétől kezdve halálra volt ítélve, mint az, akit éjszaka szülöttje mar meg kéjes sóhajjal. Az álmok sosem fordultak annyira drasztikusan valósággá a világ bármely pontján, mint ebben a piciny városban... város ez egyáltalán? Nem tudni.
Kelletlenül nézel órám kerek lencséje mögött ritmikusan ugráló másodperc mutatóra,majd másik kettőre.
Túl egy értekezleten, ahol kisebb előadást nyújtott felénk igazgatónk, túl egy nem mindennapi feleltetésen , ahol a diák leginkább az általa használt márkát akarta jobban jellemezni, mint a különféle sejteket az emberi testben.
- Francba! - késében vagyok. Nemmeglepő. Ennyi csúszás után... az értekezlet fél órát csúszott, a busz meg negyed órát. Idegesen túrok hullámos tincseim közé s maga járásom is szaporább. Adam utálja ha valaki késik.
Ámbár nem tudom hogy viszonyuljak eme újbóli találkozáshoz.
Jó pár éve már annak, hogy láttam. a múlt bonyodalmai lassan takaróztak felejtés ködébe, amit váratlan hívás takart ki újra.
Évek teltek el. Mi változott? Semmi! vagy valami mégis ? Nem tudom. Nem tudom ugyan az- e személyileg aki volt. Az átok mennyire tette vaddá? Nem tudom.
Hátamra mázsás súly formájába nehezedik kedvelt gitárom, mely szinte életem részévé vált. a zene maga a nyugalom, ön megvalósítás egyik formája szememben.
Keserű sóhaj szakad fel tüdőmből meg pillantva a még távoli találka színhelyét. Öt perc.. annyi idő alatt küzdöttem le maradék távomat . Ösztönösen nyomom le a réz kilincset, kisebb erőt kifejtve nyomom be az ajtót.
Sosem jártam itt. Maga a belső tér elrendezésének megfigyelését nem tudom megejteni, hiszen egyből régen hallott szarkasztikus meg állapítás vonja el figyelmemet.
Halkan kattan mögöttem az ajtó. Kihúzva magamat billentem fejemet Adam irányába s rá szegezve lélektükreimet felelek.
- Micsoda szívélyes köszöntés. Mindjárt meghatódom.- Tudom késtem, de ezért nem fogok térden állva könyörögni. Feszült vonásai mélyebbre vágnak arcába, ami az eltelt évek alatt egy percet sem változott.
Több kérdés merül fel bennem, de abban is biztos vagyok, hogy anno kit hagytam ott.
Közelebb lépve intek neki, hogy üljön csak le szépen oda, ahonnan fel pattant.
- Nyugi....nyugi bolhazsák...mi ez a selyemfiú kinézet? Tisztára mint valami emos istenfájdalma. A rövidebb hajzat jobban állt. Vagy csak a szeme romlott ennyit?- teszek fel ártatlan kérdést. Közelre nekem szemüvegre van szükségem, de csak olvasásánál. Távolra nagyszerűen látok. Szerencsére.
- Nem szeretnék kezelni veled, még átmenne rajtam a négyszázhúsz. Túlfeszültség miatt ráz...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Vas. Ápr. 29, 2012 3:38 am

Adam & Marcus & Elena

Zene: one republic - all the right moves ●● Ruha: katt. ●● Megjegyzés:
remélem megfelel.
Rolling Eyes


Kimért léptekkel vonultam el autómig, miközben az esőcseppek sietősen próbálták betakarni hajzuhatagomat. Beszálltam, és még egy utolsó pillantást vetve a Gilbert házra elfordítottam a slussz kulcsot. Viszonylag lassan, de biztosan irányítottam a gázpedált lábammal, nem hiányzik még egy autóbaleset. Az ég már kezdte felvenni éjszakai lepedőjét, miközben a város sötétebbik oldala épp most pezsdült fel. Sosem szerettem egyedül tartani egy épp olyan hely felé, mint a Penelopé bár, hisz manapság rengeteg őrült kószál a világban. Nem is értettem ,hogy pattant ki Nicole fejéből az az ötlet, hogy egy ilyesfajta szórakozóhelyen vegyük át a történelem leckét. Végül is csak nem rég költözött a városba, és ahogy azt mondani szokás, az ördög sosem alszik, én pedig mindig az elővigyázatosság híve voltam. Na jó, majdnem mindig... De lehet ha csak én vagyok ennyire bajjós előérzetű, ezért és mentem bele a dologba. Habár az elején még magam is próbáltam győzködni róla, hogy mennyivel kényelmesebb lenne egy olyan helyen, mint a Grill, vagy akár nálunk, főleg ilyen késői órákba. De neki sem ezek a helyszínek nem feleltek meg, sem a korábbi időpont. Állítólag csak este felé ér rá, és az anyja ebben a bárban dolgozik, így kénytelen voltam hagyni a dolgot.
Úgy tűnik, nem én vagyok most a legjobb társasági ember, sőt... Eléggé felzaklattak az utóbbi időben történtek, amit a világ összes pénzéért sem mutatnák ki. Mindenkinek megvan a maga problémája, nincs szükség rá ,hogy az enyéimmel is nekik kelljen bajlódniuk, ezt már épp elégszer elkövették.
Vagy félórányi vezetés után megérkeztem a kiszemelt célponthoz. Hamar találtam parkolóhelyet, nem lehettek valami sokan odabent, ami a belegondolunk nem is olyan rossz. Az esőfelhők a külváros felé már kezdtek felosztódni, így nem kellett kapkodnom, főleg ,hogy 5 perccel előbb érkeztem a megbeszélt időponthoz. Kezembe kapva táskámat a benne lévő pár tankönyvvel a bejárati ajtóhoz vettem az irányt. Mielőtt még átléphettem volna a küszöböt, egy cigifüsttel beborított, valószínűleg részeg fickó ütközött belém, aki sokat mondó tekintetével koslatott végig rajtam. Egyszerű malőverrel kikerültem, majd gondoskodva róla ,hogy eszébe se jusson visszajönni becsaptam az ajtót. Pár tékozló szempár rám szegeződött, de inkább tudomást sem vettem róla. Lehajtott arccal a pult felé siettem, ahol helyet foglalva a legközelebbi forgószékhez, majd óvatosan kémleltem a helyet és az embereket. Hát nem épp kellemes egy közeg, de legalább nincsenek olyan sokan. A csapos nőt kerestem tekintettemmel, hogy megszólíthassam, hisz Nicole elmondásai alapján ő az édesanyja, de egyenlőre eléggé elvolt foglalva a vendégekkel.
- Remélem hamar itt leszel, Nico. - elmélkedtem magamban, majd lassan elkezdtem kipakolni a táskámba pakolt könyveket.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Adam K. Smith



✘ hozzászólások száma : 10
✘ regisztráció : 2012. Mar. 29.
✘ kor : 26
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Vas. Ápr. 29, 2012 5:30 am


ADAM & MARCUS & ELENA



Marcus cinikus megjegyzései kicsit sem leptek. Hihetetlen ,hogy ennyi év alatt még mindig nem fért bele egy csipetnyi tisztelet, bár azt hiszem én jobb ha csendben maradok.
- Selyemfiú, bolhazsák... örömmel hallom ,hogy a humorérzéked nem rozsdásodott be. - feleltem valamivel nyugodtabb hangszínbe. Nahát, elfelejtettem volna említeni ,hogy már nem vagyok fajtiszta? Valószínű. Jobb is így, egy vámpírvadász füléből jobb kihagyni az ilyesmit, talán majd egy 10 év múlva teszek róla említést, elég ha most csak a tervemmel birkózik meg.
- Jó újra látni téged baromarc. - dörzsöltem meg öklömmel fejét, majd próbáltam megtartani azt a kellő távolságot ,hogy ne nézzenek homokosnak. - Na és mi ez a szakáll, ezzel a retró séróval? Valami művészi imidzs, vagy próbálod felfedezni a szexepiled? - úgy tűnik egy-egy Mr. Aquvinsur. Hihetetlen, de tényleg örülök a felbukkanásának. Mégis csak egy örökké valóságról van szó, legalább egy töredékében legyen egy barátnak szerepe benne, akihez talán ha hálátlan vagyok, mindig kihúz a szarból. Hálám jeléül, nemes gesztusként ESETLEG meghívom egy italra...esetleg.
Nahát, nahát kit látnak szemeim? Úgy tűnik megérkezett várva várt hölgyeményünk, legalábbis a személyleírás tökéletesen passzol rá: hosszú, barna haj, gesztenye barna szemek, dögös testalkat. Ha nem is, játszadozni jó lesz, minőségi vér csordogálhat egy ilyen külsőben. Az csak nem egy töri könyv? Úgy tűnik választ kaptam a bizonytalanságomra. Igen, Miss. Hasonmás megérkezett. Azt hiszem jól fogok szórakozni, habár a terv tökéletes működéséhez még be kell avatnom valakit.
- Nézd, haver. Nem egészen azért vagy itt, amiért itt kéne lenned. - fejeztem ki magam kissé kerülgetve a kását, majd mikor a pulthoz értünk, tekintetét a lány felé irányítottam. - Igazából, a segítségedre lenne szükségem...megint. Nem, nem csajozási tippekben, ez még csak eszedbe se jusson! - a szavakat hangsúlyozva, mondhatni szarkasztikusan ejtettem ki, miközben kissé idegesen kopogtattam körmeimet a pulton. Légy megértő Marcus, fogadd el a sorsod, és nem fogok drasztikusabb módszerekhez folyamodni.
- Látod azt az ígéretes húsit? Nos, egy kis időre túszként lenne rá szükségünk. - suttogtam neki egyszerűen, mintha épp most közöltem volna vele a tegnap esti meccs eredményeit. Gondoltam ,hogy nem lesz oda az ötletért, és kérdezősködni fog, de hát ha valami jó is van a hybrid létben... az az igézés.
- Amúgy kérsz egy sört? - biccentettem a pult felé egy féloldalas mosoly keretében.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Aquvinsur



✘ hozzászólások száma : 63
✘ regisztráció : 2012. Apr. 23.

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Vas. Ápr. 29, 2012 6:26 am

ADAM & MARCUS & ELENA


Tisztelet...egy olyasfajta megnyilvánulás szavakban, tettekben melyet nem lehet ki kunyerálni, se megvenni. Azt ki kell érdemelni. Ezt nagyon jól tudja Adam. Régebben volt benne némi tiszteletre méltó szikra, de az mára elveszett. Nem csodálom. Bár farkasként olyasmit vállalt magára amit kevesen bírnak feldolgozni. Ama híres kedvesség...na igen eme kedvességjellemez engem s őt. Megjegyzésére egykedvű mosolyt produkálok. Üdvözlése gyengéd , de érezni a vissza fojtott erőt mely ott lüktet izmainak sejtjeiben. Érezni a változás parányi jeleit. Mindenki változott, én is.
- Retró?- feszül ívbe jobb szemöldököm. Micsoda beszólás. - Ó hízelegsz!?- vonom kérdőre. - Nem. - ingatom fejemet.- veled ellentétben én egyedi lettem s nem követem a sablonos szépfiú dizájnt. Tudod mindennek van egyfajta jelentése, szerepe . - jegyzem meg sejtelmesen. Bármi lappanghat egy hosszú nadrág szára alatt, sebek, akár afféle foltok, melyeket mások okozhattak vágyuk kiteljesedése közepette... egyszeri szerencsém, hogy efféle sebem még nincsen.
Az élet lassan hömpölyög medrében , míg felettem is eltelnek. Ahogy kopok, néha elgondolkodom arra, vajon milyen lehet annak, aki kilökődött a körforgás szürkeségéből. Hiszen ők ugyanazok maradnak. Kacagva lépik át a lassan őszbeforduló öregeket s könnyeden állják az évek okozta változásokat.
íriszeim mattan merednek felé, mihelyt tekintetet az éppen belépőre siklik. valami készül, hiszen teljesen felélénkült s ismételten elemébe jön.
- Értem. - nyugtázom kijelentését. Valahol vártam is. Ha vele vagyok mindig van egyfajta csavar, ami megszokott szemléletemet valahogy más szemszögbe váltja át. Lassan el hagyva asztalunkat , vezetésével sodródtunk a pult felé, miközben hátamra emeltem gitárom tokját. Az élet hatalmas színpad, amin az előadás sosem ér véget.Egy, a nemrég belépett nőre tereli tekintetemet aki könyveket vesz elő. Elmémben több variáns fut végig. Egy báb, egy társ.. na igen de inkább egy egyszeri bűn bak.. ez lehetek én.
- Micsoda ízlés... de abban egyezzünk meg, hogy, amíg Ő a túsz, nem a te rezidenciádon fog sínylődni.- vágok szavába, míg mielőtt meg invitálhatna egy kis italra. - Adam.. remélem tudod, hogy ennek hatalmas ára lesz. - suttogom kétértelműen. Itt nem szabadságról beszélek.. hanem arról, hogy egy csatát nem csak a taktika nyerheti meg, hanem az, akik a győzelemért harcolnak. Adam egymaga a taktikus és a sereg. Én csak holmi támogató szerepét kaptam meg. Van annyi rutinom, hogy tudjam, hogy nincsen tökéletes terv. Mivel Adam barát.. nem fogom cserben hagyni. De mióta utoljára találkoztunk fejlődtem. Nos.. egyszer majd úgy is rá fog ébredni pár kellemetlen dologra.
- Igen. Jól esne. - bólintok rá.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Kedd. Máj. 01, 2012 12:10 am

Adam & Marcus & Elena

Zene: one republic - all the right moves ●● Ruha: katt. ●● Megjegyzés:
most nincs^^




Már vagy negyed órája elhaladta az óra mutatója a megbeszélt időpontot. Igyekezz Nicole, nem várhatok egy örökké valóságig. Legalábbis, én nem. Az égen kezdtek előkúszni az első fényes csillagok, az emberek az utolsó kortyokat fogyasztották, és legnagyobb szerencsémre a gyanús alakok a sokadig italuk megrendelésére vártak. Egyre több tékozló tekintet sodródott rám, amit végül is megtudok érteni. Elég feltűnő lehetett egy fiatal lány egymagában a pultnál tankönyvekkel a kezében. Valahogy ettől a rossz előérzetem még inkább fokozódott. Még öt perc, ennyi, tovább nem bírom itt. Ez a tömérdeknyi izzadság, a légtérben áradó cigaretta füst, és ez a sok boldogtalan, részeg ember. Igen, valószínűleg ezeknek a férfiaknak ez a legcsekélyebb reménye afelől, hogy mindennapjainkba becsempészhessenek egy csipetnyi örömöt. Miért nem lepődök meg? Hisz tizennyolc éves korom ellenére nem egyszer tapasztalhattam meg az alkohol keserű, de mégis megnyugtató ízét, aminek a legtöbb esetben ára is volt. Többször nyúltam azért a pohárért, hogy pár órára elfelejthessem a problémáimat, mint puszta szórakozásból a barátaimmal. Persze félreértés ne essék, eddig még nem tituláltak alkoholistának.
A bár tulajdonosa, aki állítólagosan vendégem anyja, már nem látszott túl elfoglaltnak. Unalmasan törölgetett át újra és újra egy antik csészét, aminek nem igen sok keresni valója volt egy ilyen típusú helyen. Mivel már épp indulni készültem, legalább kérdőre vonom a nőt, hogy hol lehet a lánya.
- Elnézést...Penelopé? - szólítottam meg egy halványka mosoly keretében, majd reméltem ,hogy volt honnan erednie a bár nevének.
- Valójában az anyám neve, én Marie vagyok. Mit adhatok? - cinikusan mért végig, miközben az előbb említett porcelánt a helyére tette. Észrevétlenül én is jobban szemügyre vettem Mariet. Szeme alatt sötét karikák éktelenkedtek, arcán pár izzadság csepp csordogált, ajkai közt csikk lapult, amit furcsa mód nem gyújtott meg. Nos, legalább a névvel nem fogtam teljesen mellé.
- Igazából semmit, köszönöm. Esetleg nem tudja Nicole hol lehet? A suliból ismerjük egymást, és úgy egyeztünk meg ,hogy itt találkozunk. - foglaltam össze röviden-tömören, majd a kezemben tartott könyvetek kissé megemeltem célzás ként.
- Miféle Nicole? - tette fel a meglepő kérdést, hangja pedig kicsit sem csengett kedvesen. Megtudom érteni, egy magamfajta itt így is furcsa benyomást kelt, nem beszélve a faggatózásomról.
- Nicole, a maga lánya. - erőltetett vigyor fagyott arcomra, ami egy kis idő múlva el is illant. Na jó, talán még sem volt hiába való az előérzetem.
- Lányom?! Szerintem összekeversz valakivel, kislány. Úgy nézek én ki ,mint egy anya? Mégis ki a fene vagy te? - a nő vonásai eltorzultak, a pultra könyökölve hajolt közelebb hozzám.
- De hát..el..elnézést, biztosan egy kis félreértésről van szó. - habozás nélkül felkapkodtam cuccaimat, majd pár méternyi távolságra a nőtől egy asztalnál sietősen bepakoltam a táskámba könyveimet. Úgy látszik valaki csúnyán átvert, vagy csak én értettem valamit nagyon félre. Mindenesetre jobbnak láttam hagyni a dolgot, és minél előbb eltűnni innen.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Adam K. Smith



✘ hozzászólások száma : 10
✘ regisztráció : 2012. Mar. 29.
✘ kor : 26
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Szer. Máj. 02, 2012 2:54 am


ADAM & MARCUS & ELENA



Aligha akartam hinni a fülemnek... Marcus valóban belegyezett volna?! Hát hogyne, van az a mese amikor egy barát nem kérdez vissza, csak teszi a dolgát, bármilyen piszkos ügyről is legyen szó. "Barát". Kemény fogalom, ami akár az előttem álló férfitől tisztán sugárzik, míg az én irányomból enyhe megvezetés kényszert is lehet felfedezni. Próbáltam magamon az évek során változtatni, mind belsőleg, de ennél többre nem jutottam, fel adtam a harcot. Egy örökkön tartó életben az embernek van esélye engesztelni még a sorsot, nem de?
- Úgy tűnik még mindig tudsz meglepetést okozni nekem, Marcus. Na és ha szabad tudnom, miért nem lehet az én lakásomba? Arról tegyél le ,hogy nálad fog éjszakázni, már pedig ha jól értem, erre megy ki a játék. - fordulok barátom felé, miközben már intek is a csaposnak az italért. Nem igazán értem, mi előnye lehetne abból Marcnak ha nála töltené azt a fikarcnyi is időt a lány, hisz nem az a fajta aki kikezdene az ehhez hasonló teremtésekkel. Mindenesetre az ő dolga, aminek nem engedek.
Hirtelen kaptam le ujjaim közül az alkohollal teli poharat, mikor rajta kaptam a hasonmást sietős távozásán. Úgy tűnik a terv nem várhat, most rögtön startra kell készülnünk. Talán még sem volt a legjobb ötlet Mariet kiadni a beépített diákom anyjának. Erős nő, az ilyen tréfákat nem igen tűri az idegzete.
- Akció pajti! Te csak maradj itt amíg nem szólok...foglald el magad. - feleltem cseppet sem udvariasan, majd párat tenyeremmel vállára paskoltam. A lány ilyenkorra már egy asztalnál ült, kapkodva rejtette könyveit táskájába. Valahogy pont erre számítottam - nem az erőszakos megjelenés és a figyelem felkeltés híve, mint a pult mögött lapuló nő.
- Elnézést hölgyem, minden rendben? Marie az imént alaposan magára ijeszthetett, de ne féljen, ártalmatlan. A nevem Adam, esetleg szabadna...? - érdeklődtem lágyan csengő hangon, miközben az előtte elhelyezett szék felé biccentettem, egy arisztokratikus vigyorral megízesítve. Nem, ennek még ő sem fog ellenállni. Habár még mindig zavarba hozta az előbbi eset, kaptam a lehetőségen és válasz nélkül elfoglaltam a helyet. Ez a legkevesebb amit most megengedhettem magamnak emellett a kitűnő színészkedés mellett. Talán ennek a pályafutásnak a terén még vihettem volna valamire.
- Gondolom nem gyakori vendég erre felé, mi szél hozta Penelopéhoz? - kezeimmel aprón gesztikuláltam, félvállról pedig feltűnést keltő észrevétel nélkül Marcus felé kacsintottam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Aquvinsur



✘ hozzászólások száma : 63
✘ regisztráció : 2012. Apr. 23.

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Szer. Máj. 02, 2012 6:47 am

ADAM & MARCUS & ELENA

Meglepetés lenne? Lehet bár nem igazán érdekel, hiszen az idő telik maga fura módján s sok mindent megváltoztat. Adam tervei összetettek és célirányosak. maga az egész lény, egy kattogó gépezet, mely finom mozzanatokra képes. Jó volt a hangolás. Nem érdekel miféle lény, csupán próbálom megérteni azt, amit sosem sikerült, megérteni Adam gondolat menetét.
Enyhe sóhaj szökken ki ajkaim közül. Fentebb szegett fejjel kérdőn sandítok felé.
Megtúrom hajamat, hogy szemeim elől el terelhessem fürtjeimet.
- Miért? Ugyan miért is? - ismétlem meg kérdésének fontos szavait.- Szeretném tudni, hogy nem csonkítod meg, vagy éppen nem akarod -e megízlelni.- ezt szinte artikulálom. Az, hogy mi vezérel... sokan próbálták kitalálni.
Csupán biztonságba akarom tudni a lányt. S azonfelül...lenne hozzá pár kereszt kérdésem. Hiszen semmit sem tudok eme városka hatalmi vonaláról, az éppen összetűző felekről, s van egy nagyon rossz érzésem. Italom tartója koppan előttem s elvéve tartom ajkaimhoz közel, mikor Adam nekilendül eltervezett akciójának.
Szemöldökeimet össze vonom s úgy figyelem sietős lépteit.
Tudhatná, hogy nincs tökéletes terv s hibák mindig is lesznek, mely vagy végzetes bukáshoz vezet, vagy rákényszerít egy koránt sem előnyös megalkuváshoz. persze az sem kizárt, hogy egy olyan játszmába kezdek , ami nem egyszer majd rögtönzéshez fog vezetni.
Hűsítő lé borzolja fel ízlelő bimbóimat mikor belekóstolok sörömbe. Szabad kezemet zsebre vágva dőlök a pultnak.
~ Majd meglátjuk mire készül. ~Nem telik bele sok perc, érezhetően jelez, mely egy kósza kacsintás lenne. Utolsó kortyot engedve alá torkomon koppan söntés fényes tetején poharam, s ellökve magamat eddigi kemp helyemről lassan közeledem, hangtalan létekkel, könnyeden áthágva Adam és beszélgető partnere ülőhelye s közöttem tátongó távot s pont a talán megszeppent nő mögött állok meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Kedd. Máj. 08, 2012 3:50 am

Adam & Marcus & Elena

Zene: nik ammar - turn it back ●● Ruha: katt. ●● Megjegyzés: nem lett valami jó, de azért remélem megfelel. Embarassed



Csupán egy cél lebegett most előttem: minél előbb eltűnni erről az isten háta mögötti helyről. Eléggé megrémített maga ez az egész Nicole ügy is, nem beszélve a nem túl kellemes társaságról és a légtérben áradó tömény alkohol, cigaretta émelyítő bűzétől. Ám mielőtt kiléphettem volna az ajtón, tervembe ütközött egy eddig számomra ismeretlen alak.
Egy férfi, mondhatni elegáns mégis trend követő megjelenéssel. Jó vonásai alapján és kellemesen csendülő hangjától valószínűleg nem kevés nő heverhet a lába előtt. Ezen kívül elég figyelmesnek látszik, ha már annyira aggódik egy magamba fajta jött-mentért. Mindenesetre egy percig sem engedhetem ,hogy megtévesszen a külseje.
- Persze, foglaljon csak... - mondatomat félbeszakította a férfi hirtelen vett cselekedete. Zavartan elmosolyodtam, bár nem igazán zaklatott fel a dolog. Azt hiszem még egy rövid cseverészés belefér, ezen a pár percen nem múlik. külseje. - Elena Gilbert, örülök a szerencsének Adam. - nyújtottam kézfejem egy kézfogásra. Felelőtlenség lenne habozás nélkül hozzácsatolni a vezetéknevemet is? Talán...De mégis...Mintha feloszlatott volna a bennem lévő feszültség. Talán egy kis ismerkedés elvonja a figyelmemet egy pillanatra a zűrzavaros életemről, na meg ha már egyszer itt ragadtam ennyi időre, legalább ne vesszen hiába.
- Ugyan, semmi komoly. Megértem, valószínűleg elég nyomasztó lehet egy bárban dolgozni éjjel-nappal, nincs szüksége még egy magamfajtára aki az értelmetlen kérdéseivel halmozza.
- biccentettem Marie felé, majd szabad kezemmel is megragadtam táskám ruhadarabját, amit enyhén megszorítottam. Jó tudni, hogy vannak még olyan férfiak is ezen a világon akik vannak olyan udvariasak, hogy érdeklődjenek a másik léte felől, példaként egy ilyen eset után. Persze, senki nem sejtheti ilyenkor a hátsószándékait.
- Nos, egy barátnőmet vártam, de úgy látszik csúnyán átvertek.
- cinikusan feljebb vontam a szemöldököm, miközben tekintetemet Adamébe mélyesztettem. Egy ideig még feltűnés nélkül vizsgálgattam orrát, száját, lélektükreit, de mikor ajkain elégedett vigyort véltem felfedezni vöröslő fejjel lesújtottam arcomat. Jobb lesz ha a kérdéseire koncentrálok.
- Na és maga? Esetleg beugrott egy esti iszogatásra, vagy vár valakit?
- nem lehet pár évnél idősebb nálam, mégis élveztem a helyzetet. Ezt csupán csak puszta udvariasságra utal.
Egy ismeretlen alakot véltem közeledőbe felfedezni, aki furcsa mód megtorpant székem háttáblájánál. Gyanakvóan ráncoltam homlokom, majd óvatosan felvontam szempárom.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Adam K. Smith



✘ hozzászólások száma : 10
✘ regisztráció : 2012. Mar. 29.
✘ kor : 26
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Csüt. Máj. 24, 2012 1:09 am


ADAM & MARCUS & ELENA


Elena Gilbert... felettébb érdekes. Tudtommal egy hasonmás neve a Petrova keresztelődéssel végződik, ritka kivételekkel, mint például Miss. Pierce. Igen, volt szerencsém összefutni pár évvel ezelőtt a második leszármazottal, aki hamar elkezdte kecsegtetni bájait. Valahogy ezt az előttem ücsörgő lányból nem nézném ki, inkább a tökéletes megfogalmazása ennek a helyzetnek a tűz és víz kapcsolat. Vagy csak én vagyok túl előítélkező.
- Hát még én, Miss. Gilbert. - majd azzal a lendülettel megfordítva kézfejét egy gyengéd csókot leheltem rá. Ugyan, melyik nő ne olvadna el ettől a gesztustól?
- Ne viccelj, ne magadat okold érte. Ebben a szakmában muszáj megőriznie az embernek a hidegvérét. - az utolsó szót erősen megnyomtam, nem tudom, vette e a célzást. Emellett gondoltam felejtsük el ezt az ósdi magázást, elvégre még fiatalok vagyunk. - Két martinit, drága. - legyintettem a pult felé Marienek, akinek szúrós tekintete egy ideig Elenán ragadt, de ezt egy egyszerű vigyorral végnek is vetettem.
- Átvertek? Esetleg szabad tudnom, mi történt? - az első és legfontosabb szabály a tervem megvalósítására, a bizalomba fogadás, az után már minden simán alakul. A nőknél a legtöbb esetben elég hagyni ,hogy kifecsegjék a problémáikat, miközben te megértően kérdezgetsz. A második szabály az alkohol, ezért is rendeltem azokat a martiniket. Nincs jobb móka és egyben könnyebb dolgod egy becsiccsentett hölgyeménynél.
- Inkább az előbbi. Habár a mondás úgy tartja, hogy csak az ökör iszik magában...örülök ,hogy épp egy ilyen kedves társasára akadtam. - végül is ez ritka olyan pillanatok egyike, ami nem volt hazugság. Elena kivételes egyéniség. bájos természete mellett ez a lehengerlő külső csak a hab a tortán. Most már értem, miért versengenek annyira érte azok a Salvatorék.
Marcus felbukkant a színen, ami láthatólag nem épp kellemes előérzetet nyújtott a hasonmásnak. Mivel nem akartam ,hogy elszálljon az eddig felépített bizalma irántam, tennem kellett valamit az ügyért.
- Köszönjük uram, de nem kérünk szerenádot. De biztos vagyok benne ,hogy ott a pult környékén Marie szívesen fogadna magától pár akkordot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Aquvinsur



✘ hozzászólások száma : 63
✘ regisztráció : 2012. Apr. 23.

TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Szer. Máj. 30, 2012 5:53 am

ADAM & MARCUS & ELENA

Megjelenésem váratlan és nem éppen ahelyzetbe simuló. Ez tény és való. De gyorsan túl akartam lenni az egészen. Miért? Mert nem szeretek olyasvalakinek akeze alá játszani, aki csak úgy feltánik...és szíveséget kér, ami kissé elferdül szokásos mesterségeimtől. Még ha Adam volt barátom... nem sokban változtat a dolgok állásán.
Meg remeg bal szemöldököm hallva a nyájas szavakat.
- Pedig akkor jó a lamur, ha szól anóta.- vigyorodok el zavart erőltetve arcomra s kedélyesen megvonom vállaimat. Újra nyílik az ajtó, s én lassan hátrálok a pultig. Eszem ágában sincsen pengetni a gitárt... pedig szeretek zenélni. Egy, a pult elött lerakott székre telepedve beletúrok hajamba.
~ Csak legyen vége.. fogja a bigét és vigye..1 keserű sóhaj surran ki ajkaimon keresztül a hatalmas térbe.
- Elnézést...kérnék egy erős fekete kávét.- csengő hangra kapok észbe. Tőllem kettő székkel valaki üldögél. Kecses lábak simulnak a magassarku cipőbe, aminak külső oldalán aranyozott inda motívum tekereg sarok magasságig.
Igazán szép lábakkal büszkélkedhet eme hölgyemény. Egyhuztomban csak azokat nézem s az sem érdekel, hogy eléggé látványosan bámulok.
- Uram....uram...- szólít lélek simítóó hangja, amit elsőre fel sem fogok. Hiszen a formás lábszáron egyre csak fentebb siklik tekintetem. Nagyon hívogat a látvány . Hirtelen egy tenyér takarja el a vádik vonalát. zavartan pislogok párat .
- I...igen? - dadogva préselem kimagamból röpke kérdésemet. Tiszta szempár csillan felém s vérpiros rúzsal kihúzot ajkak görbülnek mosolyra.
- Vigyázzon uram, még kiesnek a szemei. Azoknélkül nehézkes szerintem gitározni. Vagy talán tévedek?
- Neem! Dehogy! Ebben teljes mértékben igaza van. - nem szégyen elismerni azt, hogy lebukott az ember.... csak eléggé kínos. - De nehéz meg ájt parancsolni szemeimnek az Ön szépséges lábai láttán. Igazán illik bronz bőréhez eme piros cipő csoda. - micsoda bók.... ennél jobbat ki sem tudtam volna találni.
- Ez édes....- húzza ki magát a hölgyemény. - De gondolom nem csak a lábamat nézte meg magának.
- Csak addig jutottam el. Tovább nem szándékozok menni. - fordulok a pult felé teljes mértékben.
- Sokan mondták ugyan ezt. Utána meg lüktető arccal s sajgó korona ékszerekkel mehettek haza. Maguk fériak csak a lábközi agyukra hallgatnak!- jelenti ki szórakozottan. Néha meg- meg igazgatja vörös könnyed ujjatlanát.
- Nem tartom magamat se vad kannak, se szoknya vadásznak. Sőt, fáj, hogy ennyire egy kalap alá veszi a fériak képviselőit.
- Csak el ne sírja magát.
- Adna zsepit?- vigyorodom el.
- Még meggondolom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Penelopé bár   Today at 5:20 am

Vissza az elejére Go down
 
Penelopé bár
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Vampire Diaries || a szerepjáték :: ▌MYSTIC FALLS ▌ :: Külváros-
Ugrás: