The Vampire Diaries || a szerepjáték
Üdv köztünk idegen! (:
Regisztrálj oldalunkra, és fedezd fel Mystic Falls izgalmas mindennapjait. Amit garantálunk: remek társaság; tehetséges írók; unalom űzök, játékok, vetélkedők.
Csak rajtad áll. (:

The Vampire Diaries || a szerepjáték

● Egy hely ahol te írod a történelmet, ahol a magad útjára terhelheted Mystic Falls lakosait. ●
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!

Üdvözlünk a Bloody Diariesen. Az oldal, a már nagy sikernek örvendő  The Vampire Diaries című sorozattal  foglalkozik, vagyis annak szerepjátékával.  Nézz szét, és érezd magad Mystic Fallsban.

Cannon lista Szabályzat   Karakterlap minta

Statistics
Összesen 38 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb regisztrált tagunk: JatekosAlice

Jelenleg összesen 1695 hozzászólás olvasható. in 158 subjects
Staff
 
Elena Gilbert
 
 
Katherine Pierce
Még keresett karakterek
Latest topics
» Falls Motel
Vas. Márc. 03, 2013 12:53 pm by ✝ + Vezetéknév

» ✝ + Vezetéknév
Vas. Márc. 03, 2013 12:51 pm by Lorena Byron

» Simon Balázs ::Vámpír::
Szomb. Feb. 16, 2013 8:08 am by Simon Balázs

» Játékostárs kereső
Vas. Feb. 03, 2013 10:51 pm by Marcus Aquvinsur

» 3872 Curse of the past
Hétf. Okt. 01, 2012 4:39 am by Xiara Mendez

» Diariesfour
Vas. Aug. 05, 2012 12:11 am by Damon Salvatore

» Night Club
Pént. Jún. 22, 2012 2:11 am by Xiara Mendez

» Kedvenc zenéim
Pént. Jún. 22, 2012 1:08 am by Katherine Pierce

» 1860-ból fent maradt kilátó
Pént. Jún. 22, 2012 12:10 am by Caroline Forbes

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (18 fő) Szomb. Máj. 05, 2012 8:10 am-kor volt itt.
chat

Share | 
 

 Mystic fallsi zuhatag

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Katherine Pierce
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 285
✘ regisztráció : 2011. Dec. 23.
✘ kor : 541
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Mystic fallsi zuhatag   Hétf. Dec. 26, 2011 5:14 am



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Csüt. Feb. 09, 2012 5:03 am

Stephanie;


A teliholdas éjszaka utáni nappal mindig egyfajta csalódás. Csalódás, mert vége, mert csak ennyi volt, és a következőig semmi olyan nem fog történni, legalábbis nem szokott, ami felérhetne vele. Csalódottan sóhajtottam ismét egyet, már az ágyamon ülve, tisztán és életunt képpel. A hajnali ébredés igen kellemes volt, a hideg földön, némi vérrel vegyítve, de mindezek ellenére kaján vigyorom ült arcomon, melyet elhagytam valahol útközben. Lakásom csendes volt, nem hoztam magamnak senkit, kivel elszórakozhatnék, vagy legalább ő tehetne valamit, ami némi életre bírna. Esélytelen. Inkább felálltam, cipőt húztam, és megigazítva magamon bőrkabátomat, már mentem is kifelé a népesebb, színesebb utcára.
Belevetve magam a tömegbe, kerülgettem a névtelen arcokat, meg-megbámulva egyes, kicsit kitűnőbb arcokat, majd megvető mosollyal dicsérve őket, tovább álltam. Terveim közt elsőnek egy forró, gőzölgő kávé szerepelt, melyet egyhamar beszereztem az útba eső kávézóból. Amilyen gyorsan betértem, olyan gyorsan álltam tovább, mintha kerülném a tömeget és az embereket. Nem, nem így volt, csak csupán kedvem nem volt a bajaikat hallgatni fél füllel. Abból valahogy mindig elég volt egy-két szót elcsípnem, és máris a plafonon tudtam volna lenni. De mindegy is, nem fárasztottam magam még a gondolattal sem, csak mentem előre az orrom után, belefeledkezve a kávémba. Kanyarodtam jobbra,balra, távolodva a néptől és a belváros utcáitól. A táblákra bámulva tájékozódtam gyorsan, mérlegeltem, hogy melyikhez mennyire van épp kedvem, majd a zuhatag felé irányultam. Nem vonzott maga a hely, csupán kíváncsiságból akartam megnézni magamnak, miféle placc lehet az, és mennyien lebzselnek jelenleg ott. Nem sok séta után már hallottam a lezúduló víz moraját, egyhamar megéreztem a kissé hűvösebb, frissebb levegőt. Kávéspoharamat összeroppantva, a közeli kuka felé hajítottam, nem törődve, hogy mellé megy-e vagy sem, majd egészen a vízig sétáltam. A víztükröt bámultam, miközben zsebemből előkerült a cigarettás doboz, egy szálat a számba tűzve gyújtottam meg, majd jóleső pillantással figyeltem a kifújt füstöt. A doboz visszakerült zsebembe, kezemmel együtt, szemeimmel pedig a vizet kémleltem.
Vissza az elejére Go down
Stephanie Johnson
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 196
✘ regisztráció : 2012. Jan. 24.
✘ kor : 838
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Csüt. Feb. 09, 2012 7:52 am

::ANTHONY::


Írtam egy rövidke kis listát Mystic Falls helyeiről:
-egy hely, ahol majd lakhatok – kipipálva
-a város – kipipálva
-Mystic Falls csendesebb, nyugodtabb helyei – semmi?!?
Nos, akkor azt hiszem, meg is van a mai tervem. Elmegyek a Mystic fallsi zuhataghoz, ez tökéletes hely lesz, kicsit elgondolkodni a dolgaimon is. Nem időztem sokat, átöltöztem és elindultam a város felé, hogy vegyek magamnak reggelit. Jelen pillanatban nem igazán érdekelt, hogy mit fogok fogyasztani, csak hogy egyek valamit, mert már korog a gyomrom. Mystic Falls kis város, úgyhogy éttermekben sincs túl nagy választék. Az első hely, ahol normális kaját lehetett kapni a Mystic Grill volt... Beléptem a bár ajtaján és egyből a pult felé vettem az irányt, ahol egy szőke srác szolgált ki. Kezdetnek csak egy gyrost kértem, de amikor beleharaptam, már úgy éreztem, hogy ha ezt mind megeszem, más már úgysem fog belém férni. Fizetni nálam nem szokás, úgyhogy egyszerűen csak felpattantam a székről és ahogyan bejöttem, úgy mentem ki is... Lassú léptekkel folytattam az utam, hisz nem azért megyek a zuhataghoz, hogy kapkodjak, hanem azért, hogy csodáljam a vízesést, gondolkozzak és természetesen, hogy mégjobban megismerjem a helyet. Hosszú távra tervezek, nem szeretnék rögtön elmenni Mystic Fallsból... Gyorsan teltek a percek és azon kaptam magam, hogy ott is vagyok a zuhatagnál. Kerestem egy nyugodt helyet, majd ráültem egy sziklára. Végre nyugodt körülmények között gondolkodhattam...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Vas. Feb. 12, 2012 6:30 am

Stephanie;

A cigi lassan sercegve égett minél rövidebbre, a hamut magam mellé szórva élveztem az utolsó slukkig, majd, amikor már kivégeztem teljesen, hanyagul dobtam a földre, tapostam rá, és ontottam ki a kis parazsat. Ennyi volt, egyenlőre. Túl sokat szívok ebből az átkozott méreg-rudacskából, és mégannyira nehezebb leszokni róla, mellyel, eddig nemigazán próbálkoztam. Ott eszi a fene, nem is nagyon érdekelt, tökéletesen megvoltam ezzel a rossz szokással, ha valaki megszólt érte, fel sem vettem.
Továbbra is a parton ácsorogtam, ásítva egy nagyot, megindultam beljebb, egy olyan rész felé, amelyik csendesebb volt, mint ahol eddig álltam. Kezeim ismét a zsebeimben pihentek, lábammal belerúgtam utamba eső kavicsba, néztem utána, ahogyan repült, majd halk puffanással földet ért. Sóhajtva fékeztem le lépteimet, huppantam le nemes egyszerűséggel a földre, nem törődve, hogy ezzel ruhámat mennyire mocskolom be. Majd kimosom, de ácsorogni már nem volt kedvem. Lenézve a földre, kavicsok után kezdtem el keresni, felmarkolva párat, a víztükörre néztem, és egy íves dobással küldtem a kavicsot a vízbe. Nem érdekelt a tény, hogy pár dobás után letelepedett a közelembe egy lány, aki nyilván pihenésre vágyig. Sőt, gonosz vigyorral dobtam felé a kavicsot, hogy a közelében csobbanjon, majd ugyanúgy visszabámultam magam elé, mint aki egész eddig mozdulatlanul ült. A vigyor még mindig megvolt.
Vissza az elejére Go down
Stephanie Johnson
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 196
✘ regisztráció : 2012. Jan. 24.
✘ kor : 838
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Szomb. Feb. 18, 2012 11:18 pm

::ANTHONY::


A sziklán ücsörögve a tekintetem egy igazán jóképű pasasra figyelt fel. Egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy nem lát, de ettől függetlenül minden mozdulatát jól megfigyeltem. Végülis ez is egy nyugalmas dolog. Én ilyenkor tök jól elvagyok, bámulom a környéken mászkáló jó pasikat. Na jó azért megpróbáltam minél észrevétlenebbül tenni ezt, de hát nem mindig jön be... A férfi elszívott egy cigarettát, majd a végül használhatatlan csikket a földre dobta és eltaposta, habár körülbelül három méterre tőle lehetett egy kuka, arról nem is beszélve, hogy „Óvjuk a természetet!”. Na igen, ő sem épp ezt tette. A pasas csak ácsorgott egy ideig, majd arrébb ment és elhatározta, hogy most bizony lecsüccsen és a földön levő kövekkel játszadozik egy kicsikét. Én sem tehettem mást, csak felálltam a kissé hideg szikláról és közelebb mentem a férfihoz. Na jó, persze csak szimbólikusan beszélve, hisz még ezernyi dolog létezett, amit tehettem volna ilyen helyzetben. Lassú léptekkel sétáltam el egészen a férfiig, olyan „valamin töpreng”-ős arccal, de ezt is csak a látszat kedvéért. Na jó, nem egészen a férfiig, hisz volt köztünk egy olyan méter távolság. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy megtudjam róla, szeret játszadozni, és vigyorgósan kötekedni az emberekkel. Ezt csak onnan tudom, hogy pár csepp vizet rámfröcskölt és még elvezte is,hogy „idegesíthet”. Bár szerintem kicsit tévedésben volt, mivel számomra nem volt ebben semmi idegesítő. Hirtelen odafordultam hozzá és huncutul megjegyeztem:
- Látom te sem vagy az a nyugalmas típus... – vigyorodtam én is el.

|| Bocsi, hogy ennyit késtem... Tudod, az ihlethiány. ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Pént. Márc. 23, 2012 9:14 am


ELENA & STEFAN


❝ Bár megérinthetnélek, bár újra
érezhetnélek mikor szükségem
lenne rád. De érzelmek nélkül te
sem vagy több egy egyszerű arcnál a
tömegből. ❞

Pam Brown

Megtanultam elfogadni a sorsom. Elfogadtam, hogy egy napom sem telhet zökkenő mentesen, vagy ,hogy valószínűleg sosem lesz olyan életem ,mint a legtöbb korombeli lánynak. Egyszerűen ez van és kész, nem tudok tenni ellene. Muszáj volt egy kicsit kiszellőztetnem a fejem, távol a problémáktól,
távol a vámpíroktól, a vérfarkasoktól, a szerelmi katasztrófáktól, az emlékektől. Csak egy órácskára is, de muszáj elszakadnom a valóságtól. Az elmúlt két évben számtalan csalódottság, bűntudat és fájdalom ért, habár ezzel együtt jártak a felejthetetlenül boldog pillanatok is. Mégis itt volt az ideje ,hogy kiengedjem a gőzt, egyedül, egy elszigetelt de legfőképp csendes helyen. A célomat sikerült is megvalósítanom, mikor a külvároshoz kitérve egy vízesésre bukkantam. Megfelelőbb helyre nem is találhattam volna.
Kiszállva az autómból mélyen magamba szívtam a friss levegőt, majd azt lassan kiengedtem. Pár méternyi sétálgatás után a zuhatag közelébe is értem, ahol leborulva a fűbe vizsgálgattam a szaporán csobogó vizet. Nem, ez így túl könnyű, túl egyszerű...unalmas. Lehetséges lenne? Hát persze ,hogy nem. A rövid ideig tartó csendet hátam mögött egy közeledő alak törte meg. Elképzelésem sem volt, hogy mégis ki lehet az aki ismét megzavarja az örökös relaxálási próbálkozásaimat.
Lélegzetem is elfakadt mikor az összekeverhetetlen arcvonásokat megláttam. Pont itt, pont most.. bár ne fordultam volna meg.
- Stefan..hogy kerülsz ide? - préselődött ki ajkaimon pár szócska, miközben leporolva magam állásba pattantam.





A hozzászólást Elena Gilbert összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Márc. 28, 2012 3:31 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Szomb. Márc. 24, 2012 9:02 pm

ELENA&STEFAN


Az igaz szavak nem szépek.
A szép szavak nem igazak
.

Túlléptem. Elsiettem és elrontottam valahol. Volt egy lépés, amit rosszul ítéltem meg és ezért vagyok ott, ahol. Aznap egy idegen, de egyre sűrűbben rám törő késztetéssel birkóztam. Nem látogathattam meg Elenát, ugyanis nincs mondanivalónk egymásnak. Túllépett rajtam és az volt a lehető legokosabb döntése. Más célok vezetnek, amiket nem fogok Elena mögé helyezni. Most nem. El kellett felejtenem nevetésének csilingelését, csókjának érzését, hisz ezek már nem számítottak. Nem lehet egy szörnyeteggel, aki mindennél jobban vágyik a vérére. Ki tudja mikor mond föl az időleges önkontrollom és nekiesek. Egy cseppje is a világot jelentené és amilyen önzetlen többet is adna belőle...
De mégis fölkeltem és a kezembe markolva a naplómat beültem az autómba és a házukhoz hajtottam. Valamit akartam; talán csak egy újabb szócsatát, amiben győzköd arról, hogy van remény arra, hogy a régi Stefan legyek. Az az ember, aki nem tudtam lenni. Idegesen szorítottam a kormányt, majd ráfordultam a kocsifeljáróra. De Elena nem volt otthon. Állandóan éreztem a jelenlétét, ha a közelben volt, talán még a vére miatt is, ami azóta is a bensőmben keringett. Elmosolyodtam, de egyben szántam magamat a gondolatért, hogy utánamegyek. Ugyanis az illata a városon kívül esett. És már tudtam is merre. Lesütöttem a pillantásom, ahogy elképzeltem őt ott egyedül, ahol egykor ketten csodáltuk meg a vízesést. Sebességbe tettem az autót és utánamentem.
Mikor az erdővel övezett vízeséshez értem, már hallottam a lány motozását. Egy pillanat alatt csillapíthattam volna Elena látványára való éhségem, ha odarohanok, de nem szerettem volna megijeszteni. Ha jól sejtettem ide menekült a sok zűrzavar elől és biztos voltam benne, hogy az én látogatásomnak sem örvend majd. Felmásztam a vízeséshez és megláttam a hason fekvő, könnyed Elenát, aki még a megismerkedésünk kezdeteiben volt. Annyira felhőtlenül boldognak tűnt, hogy szívesen visszafordultam volna, de képtelen voltam. Arra foghattam volna, hogy pusztán féltésből, de vele akartam lenni. Elég volt nekem ha csak ott ülhettem, akár méterekre is. Hívogatott. Ahogy a szél, a fű szakadatlan hajlongása, a víz monoton csobogása, keveredett illatával, Elena lényével. Aztán észrevett, felpattant a földről, homloka ráncokba szaladt, de tőlem csak egy halvány mosolyra futotta.
- A vízeséshez jöttél - jelentettem ki.- Miért? - egy csipetnyi vád csendült a hangomba, amit a saját kicsinyességemre foghattam. Folyton azt vártam, hogy várjon rám, de én meg eltaszítottam. Felé sétáltam, de megtartva a személyes terét, egy karnyújtásnyira álltam meg tőle.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Szer. Márc. 28, 2012 9:19 am


ELENA & STEFAN
❝ Bár megérinthetnélek, bár újra
érezhetnélek mikor szükségem
lenne rád. De érzelmek nélkül te
sem vagy több egy egyszerű arcnál a
tömegből. ❞

Pam Brown


Kissé meglepett Stefan megjelenése. Habár a sors iróniájaként ez szinte már elvárható volt. Lélegzet visszafojtva követtem mozdulatait, majd mikor egy félméternyi távolságot hagyva kettőnk között megtorpant lassan végig mértem. Kétlem ,hogy kikapcsolódás céljából választotta volna a vízesést. Feltételezem, valamit szeretne tőlem, ha csak nem jött ellenőrizni Klaus vértasakját. Egyszerűen kénytelen vagyok felfogni ,hogy lehet pont neki az életcélja a hajthatatlan bosszú. Talán csak még mindig nem tudom feldolgozni ,hogy nem az a fiú áll előttem, aki egykor. Persze, azt senki ne várja el tőlem ,hogy ezt a reményt valaha is felfogom adni. Amíg élek, nem. Nem ölhetett ki minden pozitív érzelmet magából, ebben biztos vagyok - nem mentette meg volna bátyját számtalanszor, nem állt volna ellen Klaus akaratának, és most nem állna előttem. Vagy velem lenne a baj... mindenkit a magam javára próbálok befolyásolni, azzá tenni aki soha nem lehet. Egy önző lény vagyok, aki mindent csak a maga javára akar fordítani, hogy neki jobb legyen. Két férfit akar maga mellett tudni, miközben észre sem veszi ,hogy ezzel mekkora kavalkádot és fájdalmat okoz.
Egy ideig csak némán, magamba megállíthatatlan önmarcangolást folytatva meredtem azokba az összekeverhetetlen zöldeskék szemekbe, melyben most számomra rejtélyes csillogás tükröződött. Próbáltam nem mutatni ,hogy mennyire hatot rám a jelenléte, ezért csak szimplán összefontam karjaimat mellkhasom előtt és zavartan megköszörültem torkom, hogy lehetőleg hangomon se mutatkozhasson meg érzékenységem.
- Ezt én is kérdezhetném tőled. - halványka mosoly csúszott ajkaimra. Habár minden porcikám azt kívánta ,hogy csak egy kicsivel közelebb léphessek hozzá, muszáj volt kontrollálnom magam, ezért még egy perc erejéig tartva a szemkontaktust hátat fordítva folytattam mondanivalóm. - Csak egy kis kikapcsolódásra vágytam. - sóhajtottam, majd a nap szétágazó sugarait kezdtem el fürkészni. Pont ezt a csendes helyet kellett kiszúrnom? Annyi erdő, park, vagy egy egyszerű könyvtár van Mystic Fallsban, valaminek mégis ide kellett hozni. Ahhoz amihez annyi emlék, boldog emlék fűződik...mázli, hogy ez épp rám vall.
- Na és a te mentséged?. - vettetem egy pillantást a vállam felett Stefanra, bár ezúttal hangomon enyhe zavarba lét mutatkozott.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Vas. Ápr. 01, 2012 5:05 am



ELENA&STEFAN

Megmagyarázni egy számodra is érthetetlen dolgot valakinek, a legnehezebb feladat, főleg, ha nem pusztán azért olyan mázsás a súlya, mert nem tudod, hanem azért, mert önként kendőzöd el az értelmét. Amikor ott álltam Elena előtt, annyiféle hazugság futott át az agyamon, amivel elrejthettem volna a valódi szándékomat irányába, de még annál is kellemetlenebbre szántam el magam. Még közelebb lépdeltem felé, akár egy kiéhezett drogos, akinek egyetlenegy dologra van szüksége ahhoz, hogy megélje a másnapot; az arcára simítottam a kezemet, az arcom ellágyult, éreztem, hogy simulnak ki a ráncok a homlokomon. Tényleg csak egy pillantás annak a nőnek az arcára, akit szeretsz, aki kell neked és eltűnnek a bajok, mégha a világon kívüli térben lebegve is, egy apró percre? Az ujjaim elkalandoztak az arcán, simogatva a fülét, állának vonalát, ajkának ívét, majd kiböktem, élesen felvéve a szemkontaktust.
- Mindig te voltál a mentségem, Elena. Bármilyen bűnt követtem el a múltban, ha veled voltam új embernek éreztem magam, aki függőség nélkül lehet önmaga. - a másik kezem az oldalára vándorolt, kicsit közelebb préselve őt hozzám. - Utánad jöttem. Nem bírtam elviselni a gondolatot, az űrt, amit a hiányod okoz. Ha nem érinthetlek - a hüvelykujjam az arcára tévedt. - ölelhetlek, és csókolhatlak - az ajkam a homlokára nyomódott, majd az arcára, beszívva egyedi illatát, aztán a szája szegletére csúszott, óvatosan, mint aki fél az elutasítástól. Tovább merészkedtem, elrészegülve a tudattól, hogy a karjaimban tarthattam. Alsó ajkamat az övére helyeztem, és egy pillanatra nem érdekelt más; a kezem, ahogy a lány hajában kutat, hevesen dobogó szíve a mellkasában, nyakának kecses íve, melyben a másik énem megváltása lakott, és az ajkaink, ahogy egymáshoz értek, egyedülálló emléket, örök pillanatot rejtve magukban. De nem feledkeztem el arról, ami engedte, hogy mindezt megtegyem. A feltétel, amit önmagammal kötöttem, érte. A bal kezem könnyedén, észrevétlenül kapcsolta ki Elena nyakláncának csatját, majd a markomba zártam az ékszert.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Pént. Ápr. 06, 2012 10:51 am


ELENA & STEFAN
❝ Bár megérinthetnélek, bár újra
érezhetnélek mikor szükségem
lenne rád. De érzelmek nélkül te
sem vagy több egy egyszerű arcnál a
tömegből. ❞

Pam Brown



Valószínűleg álmodom - de senki se csípjen meg. Egyszerűen nem akartam elhinni, megérteni Stefan szavait, tetteit. Pontosan erre vártam attól a pillanattól kezdve mikor Klaus elszakította tőlem. Szinte megbabonázott, ahogy arcomon vándorolt hüvelykujjával. Szívem majd kiesett a helyéről mikor ajkai közeledtek az enyém felé, talán jobban tartottam attól ,hogy meghallja azt a heves dobogást, mint cselekedetétől. Akármennyire is szerettem volna, nem tudtam úgy hinni a férfi szavaiban ,mint régen. Akár a félelem is eluralkodhatott volna rajtam, ha az a csók, ami akkor bekövetkezett nem történt volna meg. Ahogy karjaiban tartott, ismét átéreztem azt a biztonság érzetet amit ő nyújtott nekem a múltban.
Gyengéden fektettem bal tenyeremet mellkhasára, míg másik kezemmel tarkóját érintve még közelebb préseltem magamhoz. Ebben a percben milliónyi ismerős emlék suhant át fejemben, melytől akaratlanul is libabőrös lettem. Talán csak egy pillanatra nyílalt belém a bűntudat, mikor agyamban nem csak a Stefannal való kellemes időtöltések merültek fel, hanem egy jelenet mely nem rég játszódott a Gilbert ház ajtaja előtt. Mikor az idősebbik Salvatore csókjában részesültem. Ha erre gondolok, mindig két irányba vezet a véleményem.
Mikor ajkaink ismét külön váltak, bágyadt sóhajjal döntöttem homlokom Stefan állához.
- Tudtam ,hogy nem hiába reménykedtem. - szólaltam fel rekedten, azonban szemhéjamat még mindig lehunyva tartottam, még egy kicsit gyönyörködni akartam az emlékképekben. Kezem tarkójáról nyakamhoz kalandozott, mikor enyhe hiányérzetet éreztem a férfi azon terülteten kutakodó ujjai után. A nyakék...eltűnt. Feszülten kaptam el a fejem Stefan arcától, tekintetemmel a padlót vizslattam az ékszer után, mikor megpillantottam a másik ökölbe zárt tenyerét. Értetlenül vontam fel tekintetem szemeibe, majd kezéhez kaptam.
- Stefan.. Mit művelsz? - lassan kezdett összeállni a kép. Hisz egy vámpír nem ok nélkül kobozza el egy ember verbénás nyakláncát. Habár nem szabadott volna, de csakis a legrosszabbra tudtam gondolni.
- Kérlek, visszakaphatnám? - nagyot nyeltem mondatom közben, hangomból egyértelműen kivehető volt a zavarba lét. Nem tudnám tagadni, hogy nem fordult meg bennem az a tény, hogy szemfogait a nyakamba szándékozza belemélyeszteni, majd elhitetni velem ,hogy semmi köze az egészhez. Fájdalmat okozott bizalmatlanságom felé, de tisztában vagyok vele ,hogy nem tudja magát teljes mértékben kontrollálni a vér iránti kötödése miatt.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Szomb. Ápr. 07, 2012 1:48 am

ELENA&STEFAN

A gondolatok gyakran lehetnek félelmetesek, ijesztőek, de néha még a rettegésnél is borzalmasabbak, főleg, ha éppen egy nőt csókolsz, azt, akiért sokat szenvedtél, aki állandóan a jelened része, de a pillanat törtrésze alatt másra gondol. Elveszítené jelentőségét az érzés ahogy a karjaidban tartod, megcsorbul a szépsége és örök, bűzölgő magzatot hagy maga után? Felrémlett a kép, amit a lány csaknem szóba mondott el nekem; kibuggyant a tudatából, mert annyira szégyellhette? Látom a bátyámat; ahogy űzött mosolya mögött beteljesült álma valóra válik, ahogy Elenát csókolja. És a lány ott, míg az enyémmel találkozott az ajka rá gondolt. Elválva keserű ízt éreztem, az egész bensőmben. Hiába kaptam vissza, amire vágytam, pusztán ürességet, dühöt kaptam; ha lehet még többet, mint ami eddig fortyogott.
Az ékszer egyszeriben nehéznek, égetőnek érződött a markomban és Elena is észrevette a hiányát. Lehámoztam magamról a karjait és szabad kezemmel az orrnyergemet kezdtem masszírozni.
- Mit művelek? - kérdeztem vissza elkínzottan. Kiengedtem a kezemből a nyakláncot, de a végénél tartottam, így mint egy választóvonal lengett közöttünk. - A saját igényeimet követem, a vágyat, hogy visszakapjalak, de nem vagyok bolond, Elena. - a nyaklánc rácsavarodott az ujjaimra. Furcsa mintája egészen régi emlékeket idézett föl, mikor egy másik nő nyakában függött. Akivel sokkal egyszerűbb volt az életem; mert sosem szerettem igazából. Egészséges rajongás volt, egy valahova tartozás és nem fojtott meg. Míg Elena szerelme megkínzott, döntésképtelenné tett. Vakká és irányíthatatlanná, ugyanakkor mindig azt hittem, hogy nyugodtabb, tisztán látóbb ember lettem tőle. Ember és nem vadállat. - Te vagy mindenki példaképe, holott álszentül viselkedsz. Az én megmentésem valami életcél? Ha összejön, akkor végre túlléphetsz és kipipálhatsz magadban valamit? - elvigyorodtam, igazándiból keserédesen. - Erre mit kell mondanod? - tártam szét a kezemet dühösen. A már hideg fém a kezemben elveszítette az Elena bőréből származó hőt, így mint egy magányos ember, kihűlt. Miért kell azt éreznem, mint ennek a nyakláncnak? Hogy Elena nélkül nem tudok élni? Az ő szerelme fűt, egyébként élettelen vadállat vagyok a semmiben?
Vámpírsebességgel előtte termettem. Feszesen megfogtam az állát, magamra irányítottam a tekintetét.
- Nem kell, hogy emlékezz erre. És én sem akarom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Hétf. Ápr. 09, 2012 11:32 am


ELENA & STEFAN

❝ Bár megérinthetnélek, bár újra
érezhetnélek mikor szükségem
lenne rád. De érzelmek nélkül te
sem vagy több egy egyszerű arcnál a
tömegből. ❞

Pam Brown




Az álom, amire már oly régóta vágytam, egy pillanat alatt rémálommá változott. Stefan hirtelen felindulását nem tudtam mire vélni. Szavai vízhangként játszódtak le újra és újra fejemben, miközben kezeimet ellökve magától egy méternyi távolságra lépett tőlem. Talán még magamnak is nehezen akartam bevallani, hogy féltem. Rettentően féltem Stefantól, hogy egyszer csak az önuralmát kénytelen kontrollálni és meggondolatlanságból olyat tesz, amit később vagy bánna vagy nem. Ez is a bizalom kérdéséhez fűződik, eleve nem pozitívum ha nem érzed magad biztonságba amellett, akit szeretsz. Számtalanszor eljátszadoztam azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha ő visszatérne és minden menne a régi kerékvágásban. Valószínűleg boldog lennék, több szempontból kifolyólag is, de... komolyabban elmélyülve a témában az ember egyre több kifogásolni valót és bizonytalanságot vesz észre. Az alatt az idő alatt, míg Stefan Klaussal elhagyta Mystic Falls határait, megtaláltam az okokat, hogy miért is kezdtem el kötődni Damon felé. Talán a hiány, - egyrészt - amitől az érzelmeim szenvedtek. Másrészt, kellemetlen szembesülés volt magam számára mikor felfedeztem ezt a lehetőséget. Stefannal remek párt alkottunk, néha túlságosan is. Mindig mindentől úgy óvott akár egy porcelánbabát, viszont a testvérével mondhatni felszabadultnak éreztem magam, nem éreztem ,hogy bárkinek is meg kellett volna felelnem. Csal említsem a Chicago-ba szöktetést. Valami pedig azt súgja - még ha talán ez a legfájóbb is az egészben - Katherinevel, Rebekahval, vagy akárkivel kapcsolatban Stefan pontosan ugyan így érez. Néha azt látom nem tudjuk önmagunkat adni egymásnak mert túlságosan tartunk a másik véleményétől vagy reakciójától. De az is lehet ,hogy csak én látom rosszul. Hisz ha valamit elmondhatok, akkor az az ,hogy ezek a "problémák" mind elsimulnak, ha vele vagyok. Elmondani nem tudom, mi lett volna ha aznap nem megyek be abba a férfi mosdóba, és mind az amit átéltem vele meg sem történik, vagy ha elfeledtetnék velem...mint az életemben egy tátongó lyuk.
A férfi kemény szavai szinte visszalöktek a valóságba. Épp ésszel kénytelen voltam megérteni, egyáltalán ,hogy hagyhatták el ezek a vádak a száját. Egy biztos, nem az az ember állt előttem aki még annak idején.
- Stefan mégis...mégis miről beszélsz? - lábaim remegtek, arcom hófehér árnyalatot öltve zavart pislogást tükrözött. - Életcél?! Ennyi idő után valóban így sikerült kiismerned? Mégis ki vagy te?! - hangomon más sem csengett ,mint a hitetlenség és a düh. Őszintén reméltem ,hogy egy parányi hatást gyakorolok rá a szavaimmal. Csak mozdulatlanul meredtem magam elé, mint valami szobor, és próbáltam feldolgozni ezt a 10 percet, miközben testem minden pontját átjárta a csalódottság keserű és elemésztő érzése. Hirtelen kaptam fel fejem, mikor ujjaival roppant szorosan feltámasztotta államat. Térdeim, ha lehet, még jobban reszkettek, féltem felmondják az erőfeszítést, és egyensúlyom oda. Másra sem tudtam koncentrálni ,mint a férfi zöld szemeinek gyanús csillogására. Akaratlanul is ajkaim hasonló szavakat formáltak ,mint az övé.
- Nem kell ,hogy emlékezzek. - ismételtem esetlenül, majd egy pillanatra szemeim mélyen lecsukódtak, pár másodperc után pedig nagy nehezen ismét megmutatkoztak mogyoró barna íriszeim.
- Ne haragudj, de elárulnád mit keresel itt Stefan? - motyogtam rekedten a kérdést, ajkaimon pedig bágyadt vigyor csücsült.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Vas. Ápr. 15, 2012 8:47 am

ELENA&STEFAN

" Néha többet kell azért küzdenünk,
hogy olyasmit tegyünk meg,
amit nem akarunk."


Egykor talán magamba süppedtem volna; vádolva a vámpírtermészetemet, de mint rájöttem, ezt én magam mondtam. Az én önérzetem sérült, minekután engedtem, hogy Damon újfent befurakodjon a szeretett nő szívébe; gyengén hagytam, hogy Klaus szétrombolja az életemet. Ha az ember ezek után magát sajnálja, teljesen eszement; hisz hogy a francba állsz fel a gödörből, ha nem keményítesz be egy kicsit?
A lány éles visszavágása, édeskés hangszínének immár pikírt csengése bántotta a dobhártyámat.
Ki vagy te? Ki vagyok én? Könnyű; ítélj meg a külsőség alapján, egy sanda félmosolytól ess hanyatt, majd engedj a szíved mellé és csókolj meg! Még akkor sem ismersz igazán, de már szeretsz hozzám közel lenni, megfogni a kezem és végül rájössz a titokra; a dolgok szertefoszlanak, majd helyreállnak, de a tüske bennünk marad. Kapcsolatunk magával hordozza, s elfertőződhet, ha belénk harap valami. Mert megnyílik a seb, szellőzik, így beenged olyan külső tényezőket, mint Klaus vagy Damon.
- Nem a kiismerésről van szó, Elena - világítottam rá fájdalmasan. - Éppen amiatt, hogy ennyire tudom, te ki vagy, azt is tisztán látom, hogy mennyire nem vagyok megfelelő, mennyire nem vagyok az életed része. És... Damon sem az! - simítottam a füle mögé a jobb kezemet. Mintha a testi kontaktus valamiféleképpen megértést rejtene magában. - Azért kezdtél így viselkedni, mert nem ebbe a világba tartozol. Olyan dolgokkal kellett szembesülnöd, amik miatt idegen, öntudatlan pontokat szedtél össze magadban, az "újvilágra" illő normákat és ezt próbálod ránk húzni. Ami az emberi világ részét képezi. Én... - a tarkómra helyeztem a kezeimet, hátul összefontam az ujjaimat, beszívtam az ajkaimat, majd készakarva ráharaptam, hogy folytatni tudjam. - vámpír vagyok. Nem tudok mássá lenni, mégha miattad annyiszor megpróbáltam. Ezen pillanatok közül, amit most itt töltünk avagy bármikor is együtt voltunk, ezerszer megharaptalak volna. Kínzom magamat azért, hogy türtőztessem a vágyaimat.
Visszalépdeltem hozzá, egészen gyorsan, ami már hirtelen-szerűnek lehetett mondani, majd egy centire álltam meg tőle. A nő előtt, aki egyszerre volt testileg életet adó áldozat és életet adó szerelem. - Nem vonom meg tőled a jogot, hogy szabad lehess. Tőlem mentesen. Damontől mentesen. És önmagamtól sem azt, hogy korlátok nélkül legyek állat. Intelligens vad, aki a magafajtájával van. Ennyi! - estek le magam mellé a kezeim és belemélyesztettem a szemem Elenáéba. Egy pillanat múltán értetlenül meredt rám, nem tudta, hogy mi történt az imént köztünk. De bennem is összpontosult egy gondolat; tudnia kell. Értenie és átlátnia a mondataim értelmét. Így visszaadtam a az emlékeket, Engedtem, hogy újra ráfagyjon ajkaira a fagyos maszk, majd folytattam: - Ha készen állsz rá, hívj. Bármikor átsegítelek ezen és eltűnhetek a szívedből és az emlékeidből, aztán a jelenedből - a vállára tettem a kezem, de túl soká időztem. Nem bírtam még elmenni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Hétf. Ápr. 23, 2012 7:35 am


ELENA & STEFAN
music.

❝ Bár megérinthetnélek, bár újra
érezhetnélek mikor szükségem
lenne rád. De érzelmek nélkül te
sem vagy több egy egyszerű arcnál a
tömegből. ❞

Pam Brown



Egy pillanatnyi rebegtetése a szemnek, egy éles villanás az emlékezetbe, és máris rájössz mekkora hatalma van egy vámpírnak a halandók felett. Szinte fel sem fogják a magamfajták, hogy valójában mennyire ki vagyunk szolgáltatva a természetfeletti lényeknek, pusztán egyszerű és egészséges naivitás folytán. Mégis sokak vágynak a társaságukra egy kevésbé unalmas és hétköznapi élet reményében. De ahogy azt a mondás is tartja, a kivétel erősíti a szabályt.
Minden egyes szó melyek elhagyták Stefan ajkait, ezernyi kézszúrásként fúródtak belém. Szemeimet lassan vonták birtokba a kelletlen könnycseppek, azonban még véletlenül sem hagytam őket végigsziporkázni arcomon. Nem gyengülhetek el, most nem!
- Kérlek, ne mondj ilyet... - vontam le tekintetem, miközben a lehető legkíméletesebben préseltem ki magamból ezt az elhaló mondatot. Mélyen magamba fojtva a beszívott levegőt, lassan emeltem fel fejem, hogy láthassam miféle jel, érzelem ül ki. - Én választottam magamnak ezt a sorsot Stefan! Mikor megtudtam mi vagy, akár hátat is fordíthattam volna neked, de nem ezt tettem, én nem ezt akartam. Miattad...mert jelentettél számomra valamit. Nem volt nagy ár megbirkózni a ténnyel, mert te ott voltál nekem! - az utolsó szó már alig hallhatóan csendült fel, miután végig siklott arcomon egy aprócska könnycsepp. A férfi dzsekijének ujját szorosan markomba szorítottam, majd épp ,hogy csak egy centivel de közelebb léptem hozzá.
- Tudom ,hogy vannak igényeid, mint vámpírnak, ahogy...nekem is. De ha egyszerűen elmenekülsz az érzelmeid elől nem segít a helyzeten, mert akármilyen nagy is a távolság azokat nem fogod kiölni magadból. Ha pedig úgy döntesz ,hogy mégis kikapcsolod, rajtam igazán ne múljon. - záporban omlottak le a keserű, sós cseppek szemeimből. Az ujjaim, melyek kitartóan fonták maguk közé Stefan dzsekijét elgyengültek, erőtlenül zuhantak magam mellé. A talajt kémleltem végtelenül, féltem a férfi reakciójától, a cselekedeteitől, az elutasításától. - Csak ne hagyj magamra. - mormoltam. A férfi szavai vízhangként törtek elő újra és újra fel belőlem, és habár egy név, mely ha most nem merült volna fel talán ez a hirtelen érzelem kitörés nem tartana ott, ahol. Damon...elég ez az egy szó ahhoz, hogy testem minden egyes pontján kiüt a libabőr, fejemben ezernyi kellemes és egyben kellemetlen pillanat bukkan elő, térdem reszketni kezd, nem beszélve akkor, mikor ezt a témát pont ő az öccse hozza fel. Alighanem kikívánkozott belőlem az a kérdés, amihez már-már szánalmasan nagy erőfeszítést kellett vennem magamon, ugyanis a lehető legnehezebb szófordulatba mélyedet most bele, de egyszerűen nem hagyhattam szó nélkül, ahogy mondataiba belefoglalta ezt a nevet.
- Tulajdonképp most rólunk van szó, vagy Damonről? - fontam össze karjaim ismét mellkasom előtt.




*bocsi a késésért, bár a reag állapot sem valami jó. Crying or Very sad*



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Kedd. Máj. 01, 2012 10:53 pm

ELENA&STEFAN


Egy magamfajta vámpír elgondolkozhatna a tényen, hogy egy ilyen kívánatos nő áll előtte és mégsem használja ki a helyzetet. Így felmerül a kérdés; megérdemlem én a ripper nevet? Egy olyan könnyed gyilkos, ínyenc állat komolyan megáll egy pillanatra is, hogy az életen keseregejen? És ha ahhoz van kedvem, hogy ezzel a nővel legyek, Elenával, legyen! Belefáradtam, hogy normák szerint kell éljem az életem. Már-már szánalmasnak mondható, hogy saját keserveimet egy naplóba írtam, abban a hitben ringatva magamat, hogy kiírtam magamból. Mint egy rossz pszichopata-pszichológus filmben!
- Azt hiszem igazad van - méláztam el egy pillanatra és beleszagoltam a levegőbe, mint ahogy egy állat tenné. Egy helyes kis kóbor kutya. Csak bolhák nélkül! Kíváncsi voltam, hogy az apró jelzések, amikkel mintegy adagolásképp Elena elé vetítettem mennyire rázzák meg. Mi értelme lenne együtt lenni valakivel, ha aztán nem magadat adod? - Mind magunk válasszuk a sorsunk. Ezt a kegyetlen jószágot, aki esetemben kétszer is poénra vett - élesen beszívtam a levegőt és röntgen szerűen a lányra szegeztem a tekintetem. Soha nem néztem meg őt igazán! Azt, hogy milyen karcsú és formás alakja van. Igéző szemét, amiben a könnycseppek átlátszó függönyként tudnak ragyogni! Íves nyakát, amiből egyszer gyermek módjára szívtam az életet. Újra megtenném... - Nem akarok elmenekülni. Nem az én műfajom - elvigyorodtam és ujjbegyeimmel felvándoroltam meztelen felkarján. - Nem maradsz egyedül, Elena. És nem fogom hagyni, hogy a bátyám a felszínes sármjával levegyen a lábadról! - a kezemmel megtámasztottam a hátát, majd közelebb löktem magamhoz. - Tudom, hogy hiányzik belőlem valami. Ami miatt nem csak érzelmileg tudsz hozzám vonzódni, - felvontam a szemöldököm, mintegy kérdést kerekítve belőle. - nem vagyok olyan vad, kiszámíthatatlan balek, aki egy pillantással leterít egy bikinihadosztály, tudom - nevethetnékem támadt. - De hajlandó lennél-e arra, hogy kivárd ezt a változást? Tegyük magasabbra a lécet. Eljönnél velem randevúzni? - Nem igazán tudtam eldönteni, hogy melyik részem kívánja ezt jobban. Reméltem, hogy felszáríthatom Elena könnyeit és megkapom az esélyt, hogy pótoljam fékevesztett hiányosságaimat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Vas. Máj. 06, 2012 12:18 am


ELENA & STEFAN


❝ Bár megérinthetnélek, bár újra
érezhetnélek mikor szükségem
lenne rád. De érzelmek nélkül te
sem vagy több egy egyszerű arcnál a
tömegből. ❞

Pam Brown


Minden pillanatára hajszál pontosan emlékszem, mit éltem át akkor, mikor megtudtam ,hogy valójában miféle természetfeletti világ tengeti mindennapjait Mystic Fallsban. Teljes mértékben eluralkodott rajtam a gyengeség. Addig egy erős nőnek tekintettem magamra, aki átvészelte magát a szülei elvesztésén, sok, kemény befektetett munkával bekerült a hírhedt szurkoló lányok közé, öccsét képes volt fegyelmezni. De a tény, hogy tévhitek és titkok fonták körbe az életemet egész idáig,, megrendített. Mint például az, hogy valójában Miranda és Grayson Gilbert, a szüleim, akikre eddig példaképként tekintettem örökbe fogadtak. Az egyik legjobb barátnőm, Bonnie egy boszorkány, vagy történetesen a férfi, akibe beleszerettem egy vámpír. Akár a mesékben.
Stefan jelleme egyik pillanatról a másikra megváltozott. Mintha a benne élő oldalak - a ripper és az érzelmekkel teli vámpír - folyamatosan küzdenének az irányításért. Egy harc, amit magával vív. Azt hiszem nem kell megemlítenem, hogy ha tehetném melyik párthoz csatlakoznék...
Szavai hallatán elképedtem, habár furcsa módon enyhe megnyugvást éreztem belül. Tenyere hátamra siklott, mivel közelebb húzott magához. Elmeredtem zöldes íriszeiben. Szinte érezhető volt, ahogy tekintetében egy mohóbb és céltudatosabb csillogás dominál.
- Tessék? - arcomról pár kósza, fel nem száradt könny cseppet kézfejem oldalával elsimítottam, ajkaimra zavarodott mosoly ült ki. - Stefan, erre igazán nincs semmi... - szakítottam félbe a mondatot, miközben hátra nyúlva, ujjaimat körbefonva csuklóján lefejtettem magamról karját. Ha jobban meggondolom, ez egy lehetőség. Felejtsd el, Elena! Épp az előbb foglaltad szavakba ,hogy kész vagy elfogadni őt, úgy ahogy van, tegyél fel az örökös makacsságoddal! Ha elfogadod az ajánlatát, ne azért menj, mert egy újabb alkalmat kapsz rá ,hogy kiöld belőle azt az énjét, amire lehet hogy soha nem leszel képes...Ha menni akarsz, hát menj azért mert szereted. - Végül is lehet róla szó. De szigorúan egy feltétellel... - egy kissé meghátráltam, majd próbáltam visszafogni egy újabb kitörő sóhajt. - Ha ezt az egészet komolyan gondolod. - hangom enyhén megremegett, egy pillanatra magamba fojtottam a levegőt. Sosem gondoltam úgy ,hogy Stefannak bármiben is meg kéne változnia, de valószínűleg ha most ezt említésre teszem azt csak egy újabb értelmetlen vitát vonz maga után. Ez a megfelelési kényszer, amit számomra a régi énje tökéletesen megtestesített, ezzel egyszerűen ő sosem volt megelégedve. Talán mindig is felül akart kerekedni valamivel a bátyjánál. Pontosan ettől tartok, hogy csupán azért akar újra a bizalmamba férkőzni ,hogy megmutathassa Damonnek, igen ő győzött.





A hozzászólást Elena Gilbert összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Máj. 28, 2012 6:17 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Stefan Salvatore
✘ Vámpír
✘ Vámpír


✘ hozzászólások száma : 58
✘ regisztráció : 2012. Feb. 09.
✘ tartózkodási hely : Mystic Falls(jelenlegi megálló)

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Pént. Máj. 18, 2012 9:14 am

ELENA&STEFAN

Azok az átkozott feltételek, alkuk, eskük melyekkel az emberek főként önmagukat masszív bástyákkal körbevonják halálosan keménynek tűnt ezúttal... is. Mégis mit vártam? Elena olyan nő volt, aki mindent kétszer megforgatott, majd közeledett felé, kétszer eltaszította, aztán, ha végleg megbizonyosodott a dologról, beleegyezett.
- Az igazat megvallva kell, Elena. - A lány lefejtette a derekáról a kezemet és úgy folytatta, de mint egy vészesen komoly tárgyalást. Habár, ha belegondolok tényleg elég nagy mérföldkő volt ez számunkra. Távolság, közelség, jóság, természetünktől eltérő cselekedetek, valami olyasmiért, amit régen világosan láttunk magunk előtt. Akármilyen bolond ötlet is volt a részemről az, hogy Elenát randevúzni vigyem, kész voltam rá, hogy másrészről is meghódítsam. Egyik öklöm marokba szorult, mikor a lány mélyen a szemembe nézett és megszakítva a testünk kapcsolódását kiejtette a legfájóbb mondatot az ajkain: Ha komolyan gondolod. Mint egy piszkosul rossz horror filmben, amiben a szerelmeseket elszakítja egymástól egy génkezelt galamb vagy valami hasonló. Mi esetünkben a bizalom volt a ludas. Elvesztettük az út során mit jelentünk egymásnak, miért bízunk benne, ki is ő valójában és, hogy ezt mi tényleg komolyan gondoltuk-e?
A vágások a karom hajlatában akkor rettenetes súllyal vésődtek még mélyebbre a húsomba. Akár egy egykor beleégetett heg, ami méltán bizonyítja a bukásunkat. Vajon nekem saját magam irányába kellett valamiféle bizonyíték arra, hogy újfent megromlottam? Elena még nem adta fel a harcot. De azt, hogy értem vagy egy nagyobb dolog miatt csinálja mindezt már nem tudtam.
Én viszont szimplán önzésből gyilkoltam. Kielégítettségből és hanyatló jellemből.
- Hé, te - ért hozzám jéghideg ujjaival a vörös hajú lány. Végigcirógatta borostás államat, de lejjebb nem merészkedett. Hüvelykujjával köröket írt le az ajkam vonalán, de nem közeledett. - teljesítenél nekem valamit, igaz?
- Igen.
- Szeretnék meghalni - suttogta vágyakozón, majd a pillantása felsiklott a testemen, aztán megállapodott a szememen. Szemhéja félig lecsukódott, de nem eresztett a tekintete.
- Tudod, hogy megteszem, igaz?
- Igen, érzem rajtad. Egészen készen állsz rá...

Megráztam a fejem, hogy száműzzem a képeket, főleg azon képkockákat, amit az ezt követő percekben történtek. Ha Elenával tenném ugyanezt? Véletlenül megszáll az éhségem. Képes lennék őt?
- Komolyan. - elmosolyodtam és jobb kezem a füle mögé simult. A hüvelykujjammal gyengéden végigsimítottam álla vonalán, aztán eltávolodtam. - Holnap fél tíz?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elena Gilbert
✘ Staff
✘ Staff


✘ hozzászólások száma : 226
✘ regisztráció : 2011. Dec. 22.
✘ kor : 23
✘ tartózkodási hely : • Mystic Falls •

TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Hétf. Máj. 28, 2012 8:59 am


ELENA & STEFAN


❝ Bár megérinthetnélek, bár újra
érezhetnélek mikor szükségem
lenne rád. De érzelmek nélkül te
sem vagy több egy egyszerű arcnál a
tömegből. ❞

Pam Brown

Olyan mint egy álom, még is valóság. Pontosan ezt mondják a hallucináció okozta érzésekre. Az elméd legmélyebb részéből hozz fel emlékeket, régi sérelmeket, vagy eltemetett érzelmeket. Nem tudod, hogy amit látsz igaz vagy csak puszta képzelgés. Azt se tudod, mit tegyél. Ilyenkor az ösztönök azok amik segítenek – már ha, hagyod, hogy segítsenek.
Vajon ki az illető, aki előttem áll? Stefan Salvatore, arról teljes mértékben megvagyok győzödve, de melyik énje mutatkozik most épp meg? A ripper, aki már egyszer megpróbálta elhitetni velem ,hogy kész vissza térni a régi önmagához, vagy az, akit megismertem azon az emlékezetes szeptemberi reggelen? Reméltem ,hogy az utóbbi. De mikor kiejtte az előbbi kérdésemre a választ, annak a bizonyos mosolynak keretében...éreztem ,hogy nem tévedek, anélkül ,hogy a naivságom vezérelt volna. Sajnos ezen tulajdonságom a sok negatívumok közt a leggyakoribb, makacsságom mellett. Makacsság. Talán egyszerűen elkéne fogadnom Stefant úgy ahogy van, örülni annak ,hogy újra itt van mellettem, hagyni ,hogy a maga döntései irányítsák. Ő sosem rendelkezett felettem, bizott abban ,hogy azt teszem ami helyes. Azt hiszem nekem is ezt kellene tennem... Ugyan, legalább magamat ne áltassam! Nem hagyhatom ,hogy tovább roncsolja saját magát! Egyszerűen ez...nem ő.
- Nekem megfelel. - biccentettem miközben arcomra halványka mosoly kúszott. - Akkor majd látjuk egymást. - egy pillanatra kézfejéhez nyúlva megsimítottam azt, majd elindultam az autóm felé.
- Nem éri meg, Stefan. - félúton sarkon fordulva rebegtem ezt a pár szót, célozva a jelenlegi életmódjára. Szaporára vettem lépteimet, majd mikor már feleszméltem az országúton hajtottam.

Játék vége, nagyon köszönöm! (:



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bloodydiaries.hungarianforum.com
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Mystic fallsi zuhatag   Today at 5:18 am

Vissza az elejére Go down
 
Mystic fallsi zuhatag
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Mystic Falls utcái
» Mystic Falls parkja
» Mystic Falls - Grill
» Mystic Falls sikátorai
» The Originals

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Vampire Diaries || a szerepjáték :: ▌MYSTIC FALLS ▌ :: Külváros-
Ugrás: